Az ember hajlamos elfelejtkezni arról, hogy egészen jelentéktelennek tűnő dolgok is lehetnek nagyon, de nagyon fontosak. Hajlamosak vagyunk a dolgokat megszokni, természetesnek venni, ha a mindennapjaink részévé válnak. Biztosra vesszük, hogy a csapból folyik a víz, a konnektorban van áram, a gáz pedig finom meleggé varázsolja a szobát és megfőzi az ebédet. Miért sorolom fel mindezt? Azért, hogy hátha Te, kedves olvasó okulsz az én hibámból, és Neked már nem kell mindezt végigjárnod, hanem időben cselekszel.

20 éve tevékenykedem a pénzügyben, befektetési tanácsadóként. Mindig igyekszem az ügyfeleim érdekeit leginkább szem előtt tartva keresni olyan lehetőségeket a számukra, amivel biztosan sikeresek lesznek. Persze ez sem volt mindig így, előfordult, hogy a hó végén választhattam, hogy éhezem, vagy kifizetem a lakbért, de azok az idők hál az égnek elmúltak. Ahogy egyre több eredményt értem el, úgy kerestem egyre többet és többet, mígnem egyszerűen elfelejtettem a megkeresett pénz értékét. A nejemmel vettünk egy házat, és marhára nem izgatott minket, hogy annak milyen üzemeltetési költségei vannak, menyire korszerű, és a többi. Csak az számított, hogy van, és úgy tudjuk berendezni, ahogy nekünk tetszik. Mikor megvettük, a legkevésbé sem azzal voltunk elfoglalva, hogy elavult gázfűtéssel van felszerelve, mert a téli hideg sem okozott fejfájást – volt miből fizetni a vaskos gázszámlákat.

Aztán egyszer beütött a krach. Elszúrtam egy üzletet, és elküldtek a tőzsdeügynökségtől, ahol dolgoztam. Mivel mindez szeptember végén történt, még nem gondoltunk bele, hogy jönnek szűkösebb idők is, az addig felhalmozott pénzünkből úgy éltünk, mintha mi sem történt volna. Bele se gondoltunk, hogy évekkel azelőtt meg kellett volna valósítanunk olyan projekteket, mint a hőszigetelés vagy az elektromos padlófűtés. Végül ránk köszöntött a tél, a pénzünk pedig fogytán volt. Én küszködtem az álláskereséssel, a feleségem fizetéséből pedig éppen csak kijöttünk valahogy. Mikor ismét megkaptuk a kövér gázszámlát, rá kellett jönnünk, hogy drasztikus változtatásokra lesz szükségünk. A hideg hátralévő részét 15-16 °C-os szobában dideregve töltöttük el, és annak ellenére, hogy újra lett munkám, sajnos gyakorlatilag kezdhettünk mindent elölről.

Nyár közepére már összeszedtük magunkat annyira, hogy bele tudtunk vágni a korszerűsítésekbe. Első körben az elavult gázfűtés helyett érkezett meg hozzánk az elektromos padlófűtés. Két álláshirdetés között bukkantam rá még a télen egy weboldalra, ahonnan nagyon sokat megtudtam az amorf fűtőszálas technológiáról, és borzasztóan megtetszett a dolog. Ráadásul egyszerűbb a telepítése, mint a hagyományos padlófűtéseké, és az üzemeltetési költsége sem magas. Úgyhogy amint megtehettük, rögtön kértünk is árajánlatot, és a nyár közepe felé meg is tudtuk valósítani.

Persze, mint minden felújítás, ez is járt némi macerával, hiszen fel kellett szedetnünk a régi padlónkat, hogy a szakemberek minél gyorsabban és hatékonyabban telepíteni tudják az új fűtést, de az egész hercehurca felszedéssel, elhelyezéssel, visszarakással együtt nem tartott tovább öt napnál, és ez sem az elektromos padlófűtés szerelőinek a hibája, hanem a burkoló nem jött időben. Mindenesetre bátran kijelenthetem: minden erre áldozott perc és minden befektetett forint megérte.

Befektetett? Bizony, direkt neveztem így, ugyanis a gazdaságos üzemeltethetőség és a jó hatásfok miatt a következő télen töredékét fizettük fűtésre annak, amit az azt megelőző években. Így egészen nyugodtan lehet befektetésnek nevezni, hiszen hosszú távon szépen visszahozza az árát.

Másoknak is csak ajánlani tudtam azóta az elektromos padlófűtést, mert nekem semmi másom, csak pozitív tapasztalatom volt vele, és remélem, hogy hamarosan még többen rájönnek, hogy mennyire jó, és költségkímélő!